Szabadulás a büntetés-végrehajtási intézetből

Szabadulás a büntetés-végrehajtási intézetből
Szabadulás a büntetés-végrehajtási intézetből
Szabadulás a büntetés-végrehajtási intézetből
Szabadulás a büntetés-végrehajtási intézetből
Szabadulás a büntetés-végrehajtási intézetből
Szabadulás a büntetés-végrehajtási intézetből
Szabadulás a büntetés-végrehajtási intézetből
Raktáron
Értékelés:

Cikkszám: 978-615-5536-12-0

Szabadulás a büntetés-végrehajtási intézetből / Nagy Anita - Miskolc, Bíbor Kiadó, 2015, 274p, B5, keménytáblás
ISBN 978-615-5536-12-0

Dr. Répássy Róbert recenciója a könyvről:
dr.repassy-robert.docx

Dr. Nagy Anita jogi tanulmányait 1989–1994 között a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara nappali tagozatán végezte. Egyetemi évei alatt Salzburgban és Frankfurtban tartott előadásokat, majd 1992-ben a Bécsi Egyetem Jogtudományi Karán tanult. 1993-ban az Innsbrucki Egyetem Jogtudományi Karán „Európai Integráció” diplomát szerzett. 1994 szeptemberétől a Miskolci Városi Bíróság fogalmazója, és a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara Deák Ferenc Doktori Iskolájának doktorandája. 1996-ban jeles eredménnyel szakvizsgázott, majd 1997–ben kinevezték a Miskolci Városi Bíróságra büntető ügyszakos bírónak. 1997–ben a Német 
Bíróképző Akadémián töltött bírósági joggyakorlatot. 2002–2005 között a Miskolci Egyetem európai uniós szakjogász posztgraduális képzését végezte el, majd 2008-ban summa cum laude minősítéssel Büntetőeljárásjogból PhD fokozatot szerzett. 2003-tól a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézetének főállású oktatója, 2009-tól egyetemi docens, az egyetemi büntetőjogi perbeszédversenyek főszervezője.


Kutatási területe a büntetőeljárást gyorsító rendelkezések az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatában, a kegyelmi eljárás, az electronic monitoring és az „early release.” Erasmus külföldi hallgatóknak szóló kurzusa: Criminal cases in courtroom. A Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolában, Büntetés-végrehajtási jogból PhD témavezető.


Többször volt vendégoktató a kassai Pavol Jozef Šafarik Egyetem Jogtudományi Karán, a grazi Karl Franzens Universität Jogi Karán. 2012-ben elnyerte a „Miskolci Egyetem Érdemes Oktatója” címet. Nemzetközi szervezetek közül az European Society of Criminology és Confederation of European Probation magyar tagja (CEP). Nemzetközi folyóiratokban szerkesztői tevékenységet végez: Journal of European Probation, és a New Codification of the Criminal law. Számos magyar és külföldi konferencián vett részt és adott elő: így Pozsonyban, Bécsben, Greifswaldban, Grazban, Portóban és Freiburgban.


A jelen monográfia megírása végett 8 ösztöndíjat pályázott meg és nyert el az elmúlt öt évben, így az Osztrák-Magyar Akció Alapítvány (OMAA) ösztöndíjait Bécs, Salzburg és Graz jogi karaira, a Campus Hungary kutatói ösztöndíját, University of Warwick, Faculty of Law, University of Cambridge Institute of Criminology, Prison Research Center (Egyesült Királyság) és Max-Planck-Institut für ausländisches und internationales Strafrecht (Németország, Freiburg) kutatói ösztöndíját.

Ár: 3 000 Ft
+ Véleményt írok

#1 - Dr. Répássy Róbert RECENZIÓJA a könyvről2016.01.26. 14:59

Dr. Répássy Róbert: Nagy Anita Szabadulás a végrehajtási intézetből című könyvéről
(RECENZIÓ)

Nagy Anita monográfiája a büntetés-végrehajtási intézetből való szabadulásról kiváló összefoglalója mindannak, amit jelenleg tudni érdemes erről a témáról. Ami nincs az ő könyvében, az nem ismert ebben a tárgykörben. A kegyelem, a feltételes szabadságra bocsátás és az életfogytig tartó szabadságvesztés témái nem csak a jogászok figyelmére tarthat igényt, hanem az olyan érdeklődők számára is, akik a bűnről és a büntetésről tágabb összefüggésben is gondolkodnak. Aki a börtönről és a börtönből való szabadulásról gondolkodik, annak alapvető erkölcsi és filozófiai kérdéseket kell önmaga számára feltenni. A jogásznak nem elég rögzítenie, hogy mi a szabály, mit mond a jog, hanem a feltett kérdésekre válaszokat, megoldást is kell adnia. Nagy Anita elvégzi a munkát, tudományos precizitással, ahogy egy jogásznak kell, nemzetközi példákkal, és kutatási eredményekkel, de minden fejezetben, minden mérföldkőnél fölteszi a kérdéseket, és megtalálja a válaszokat. Ékes bizonyíték erre az elítéltek vallásgyakorlásáról írt gondolatai. Mindaz, amit a hit szerepéről vall az elítéltek reintegrációjában, túlmutat a jogászi megközelítésen, a lényeget ragadja meg. „Először minden a fejben dől el.” Különösen találó ez a mondat ebben a közegben. Hiszen sokszor hallottuk már ezt a bölcsességet, de itt új értelmet nyer. Mindaz a sok szabály, adat, külföldi példa más megközelítésbe kerül, ha újra értelmezzük ezen a mondaton keresztül.

Törvényhozóként, igazságügyi minisztériumi államtitkárként gyakran találkoztam ezekkel a kérdésekkel. Amikor büntetőpolitikai kérdésekről vitatkoztunk, amikor jogszabályokat alkottunk, vagy amikor a kegyelmi döntéseket készítettük elő, napi rutinná váltak ezek a dilemmák. Bevallom, hogy jogalkotóként sohasem lehet jó válaszokat adni a Nagy Anita által feltett kérdésekre. Csak optimálisat. Az adott körülmények között meg kell találni a helyes döntést. Nagy Anita egész művéből sugárzik az egyéniesítés szemlélete, az az elvárás, hogy a büntetés-végrehajtás során az egyedit, az embert ismerjük föl az elítéltben. A jogalkotó általánosít, az elítélteket normatív módon szemléli, és persze, az áldozat szerepébe képzeli magát. Mert hogy, ez a dolga. Ettől jogalkotó.

Mégis, Nagy Anita könyvét elolvasva, sok mindent másként látok, mint azelőtt. Nem hoztam volna más döntéseket, de talán más szempontokat is mérlegeltem volna. Ami a legfontosabb, hogy büntetés és büntetés-végrehajtás dolgában a legnagyobb körültekintéssel kell eljárni. Nem szabad kísérletezni a büntetőjoggal. Remélem, megbocsátják nekem a büntetőjog tudományának művelői, de úgy vélem, hogy a korai szabadulás új és újabb formáinak keresése veszélyes kísérletezés. És ha bekövetkezik a baj, nem a jogtudósokat fogják érte felelőssé tenni, hanem a jogalkotókat - bennünket, törvényhozókat.

Ajánlom Nagy Anita könyvét mindenkinek, aki érez magában késztetést, hogy mindezeken a dilemmákon elgondolkodjon.