MenüBelépek
Bíbor Kiadó könyvkiadó és online könyváruház

Termékkategóriák

Bíbor Kiadó

Újdonságok - Bíbor Kiadó

Kondorosi Ferenc: A rend lelke - A barlangrajzoktól a kiberbiztonságig

Miskolc, Bíbor Kiadó, 2021, B/5, 150 p, puhakötés
ISBN 978-615-5536-96-0

A szerző 2008-ban írt először az emberiség által előidézett, az emberiségre fenyegetést jelentő körülményekről. Ilyenként nevezte meg a klímaváltozást, a járványokat, a migrációt, a terrorizmust, a nemzetközi szervezett bűnözést és a szegénységet. Ekkor még kérdőjelet tett a cím után: A VILÁG VÉGVESZÉLYBEN?

2015-ben - az átdolgozott kiadásban - eltűnt a kérdőjel, helyette A NEMZETKÖZI JOG ÉS POLITIKA ÚJ KÉRDÉSEI alcím szerepel.

2016-ban jelent meg A MIGRÁCIÓ KIHÍVÁSAI, 2019-ben pedig a Muhoray Árpáddal közös munka eredménye, A KATASZTRÓFÁK KORA, majd a Sereg Andrással közösen írt EURÓPA KÖZEPÉN, és a BOLYGÓJOGOK című kötet. 2020-ban tanulmányt publikált a NOÉ GALAMBJA - Megjavul-e az emberiség a járvány után? címmel megjelent kötetben, majd A KOLERÁTÓL A KORONÁIG - Az epidemiológiától a jogtudományig című könyve lett keresett olvasmány.

Az olvasó most a rendészettudomány (nem kell megijedni!) tárgykörébe tartozó jelenségekről, helyzetekről szóló publicisztikai írásokat, tanulmányokat tartalmazó kötetet tart kezében. A téma változatlanul aktuális - politikai és jogi értelemben egyaránt. A pandémiák, a migráció és a terrorizmus napjainak legfenyegetőbb veszélyei.

Korszakunkban semmivel nem pótolható felelőssége van az államok vezetőinek: bölcsességük vagy belátásuk, együttműködési készségük sorsdöntő lehet. Tárgyalni kell, ugyanakkor erőt is kell mutatni. Egyszerre kell szövetséget kötni és elhatárolódni. Folyamatosan választani kell jó és rossz között. Ebben lehet támasz a stabil értékrend, a hazaszeretet, a vallásos hit, az érzelmi háttér és a szabad akaratból fakadó felelősségtudat.

A köny ide kattintva megrendelhető

Irk Ferenc: Megbüntethetetlen bűnök II. Az ember és környezete kizsákmányolásának metamorfózisa

Miskolc, Bíbor Kiadó, 2021, 316p, B5, ragasztott

ISBN 978-615-5536-95-3

A globalizálódott világban olyan fogyasztói szokások alakultak ki, amelyek jelentős része az európai értékekben alapuló tisztességgel, mint legfőbb értékkel ellentétes, ezért morálisan elfogadhatatlan. Mind az emberi élet, egészség, mind a természeti környezet kockázatainak kezelése hibás, ami arra vezethető vissza, hogy nincs egyensúlyban (az egymást kölcsönösen korlátozó és kiegészítő) kockázatkultúra valamint biztonságkultúra, aminek következménye részint a termelő embert  és a természeti környezetet egyaránt kizsákmányoló termelés, részint a pazarló fogyasztás. Ezekkel szemben nemcsak szavakban és írásban rögzített dokumentumokban szükséges fellépni, hanem tettekben is megnyilvánuló cselekedettel meg kell szüntetni.

A termeléstől a fogyasztáson át a hulladéktermelésig és környezetpusztításig, majd innen újra a termelésig tartó körforgás olyan rendszerhiba, amelyet csak jogi szabályozással (ezen belül büntetőjogi eszközökkel különösen) nem lehet sem tartósan kezelni, sem kijavítani.

 A kitűzött cél tehát nem kevesebb, mint a jelenlegi metamorfózis lánc(olat)ának megszakítása, amihez teljesen új termelői és fogyasztói ethoszra van szükség. A kiutat a fenntarthatóságot preferáló termelés és fogyasztás megvalósítása jelenti. A Covid-19 pandémia kényszerítő ereje folytán megtörni látszik a gyakran az államok közjogi hatalmi szereivel szimbiózisban működő globális erőközpontok egyeduralma. Az Európai Unió egészét lefedő, az európai értékrenden alapuló nonprofit szervezetek és a helyi kezdeményezések a kizsákmányolást és a környezetpusztítást megállító új szemlélet fontos aktorai.

A köny ide kattintva megrendelhető


Kondorosi Ferenc: A KOLERÁTÓL A KORONÁIG - 
Az epidemiológiától a jogtudományig

Budapest: Bíbor Kiadó, 2021, 86 p, B/5, kartonált

ISBN 978-615-5536-93-9

A járványtagadók csoportjai egyes véleményvezérek körül jegesedtek ki. Ezek rendkívül jó, ugyanakkor rendkívül alattomos kommunikációs taktikával több ezer hívet csábítottak maguk köré. Ritkán tesznek olyan kijelentést, amiben predikátum, logikai állítmány van. Sokkal gyakrabban tesznek fel költői kérdéseket. Kommunikációjuk költői kérdések feltételére vagy a tudományosan megalapozott, illetve hivatalos szervek által képviselt állítások tagadására épít. Állítást soha nem tesznek, hiszen azt alá kellene támasztaniuk. A passzív-agresszív kommunikációval („én csak kérdéseket teszek fel”) nagyon nehéz normális, főleg szakmai vitát folytatni.

A köny ide kattintva megrendelhető

 


 

NOÉ GALAMBJA - NOÉ GALAMBJA - Megjavul-e az emberiség a járvány után? / Szerkesztők: Kondorosi Ferenc és Sereg András 

Budapest: Bíbor Kiadó, 2020, 120 p, B/5, kartonált

ISBN 978-615-5536-87-8 

Megjavul-e az emberiség a járvány után? – Miért, elromlott? Megromlott? Vagy romlásnak indult?
A Jelenések Könyvétől Nostradamus jóslatain keresztül egészen Az ember tragédiája alkotójáig folytathatnánk a sort és idézhetnénk tudósokat, prófétákat, költőket, önjelölt hírnököket, akik a világvégét jövendölték, félelmetes természeti és kozmikus katasztrófákat, iszonyatos betegségeket prognosztizáltak. Nem gondoljuk, hogy a 21. század korai alkonyával kellene ijesztgetni az olvasót. Mindenesetre adódik a kérdés: lehet-e bűnös az emberiség? S ha igen, büntetést érdemel-e?

Mózes I. könyve szerint Isten az erőszakossága miatt megbüntette az akkori emberiséget, s a kiválasztottak – az igaznak talált Noé és családja, valamint a bárkára menekített állatok – kivételével elpusztította az élővilágot. A második útjáról a bárkáról kibocsátott galamb a békét jelképező olajággal tért vissza. Az Úr pedig megígérte, hogy nem bocsát többé vízözönt a Földre. Az emberek azonban egyre inkább a világ elpusztításán munkálkodnak, s ebben újabb és újabb sikereket érnek el. Itt az ideje, hogy a fenyegető körülményeket az egyének, s a társadalmak békéjéért, biztonságáért felelős államok és vezetőik felismerjék, hatásukat elhárítsák, vagy legalább enyhítsék.

Korunkban semmivel nem pótolható felelőssége van az államok vezetőinek: bölcsességük vagy belátásuk, együttműködési készségük sorsdöntő lehet. Tárgyalni kell, ugyanakkor erőt is kell mutatni. Egyszerre kell szövetséget kötni és elhatárolódni. Folyamatosan választani kell jó és rossz között. Ebben lehet támasz a stabil értékrend, az érzelmi háttér, a vallásos hit és a szabad akaratból fakadó felelősségtudat.

A világ nem menthetetlen! – Erről tanúskodnak a kötet szerzői: Beer Miklós nyugalmazott váci megyéspüspök, Haller József, Kelemen Gábor, Kondorosi Ferenc és Muhoray Árpád professzorok, valamint Horváth László kultúrakutató, Petrétei Dávid rendőr őrnagy és Sereg Szabolcs politológus. A könyvhöz Janza Frigyes egyetemi tanár, ny. r. vezérőrnagy, a BM oktatási főszemlélője írt előszót.

A köny ide kattintva megrendelhető


 

Kondorosi Ferenc – Sereg András: Bolygójogok

Miskolc; Bíbor Kiadó, 2019; 186 old.; keménytáblás, 195x270mm
ISBN 978-615-5536-79-3

Kondorosi Ferenc egyetemi tanár és Sereg András újságíró legújabb közös kötetének címe („Bolygójogok”) fogalomalkotási kísérlet, amelyben „összeházasítják” az emberi jogokat, a több évszázados etikai normákat a világörökség, a jövő nemzedékek jogaival. Szerintük ugyanis nemcsak nekünk, embereknek, hanem a környezetünknek, a bennünket éltető levegőnek, tengereknek, folyóknak, tavaknak, hegyeknek, növényeknek és állatoknak, egyszóval: a Földünknek is vannak elidegeníthetetlen jogai. Ezek a jogosítványok nem másodlagosak, mint ahogy azt egyes fejlett országok vagy transznacionális cégek vezetői gondolják. Azaz egyáltalán nem pótolhatók. 
A könyv a 21. századi új világrend kialakulásának gyökereit kutatja, és ezzel párhuzamosan vázolja fel az emberi jogok változásait, fejlődési irányait. 
A szerzők szerint a mai nemzetközi jogban az a tendencia érvényesül, hogy minden olyan állami kötelezettség esetében, amellyel szemben nem közvetlenül egy másik állam joga áll, felmerül az igény, hogy emberi jogként fogalmazzák meg, mert csak az egyéni igényérvényesítésnek vannak meg azok a csírái a nemzetközi jogban, amelyek ilyen esetekben alkalmasak lehetnek az állami cselekvés korlátok közé szorítására. Ezért is tapasztalhatjuk az úgynevezett harmadik generációs emberi jogok körének folyamatos bővülését. Csakhogy amíg a népek jogai, a békéhez való jog, az egészséges környezethez való jog vagy éppen a klímajogok szétfeszítik az emberi jogok fogalmi kereteit, a nemzetközi jogban egyre inkább szükségszerűvé válik újabb jogalanyok elismerése, azaz az olyan jogalany-kezdemények, mint a nép, az emberiség vagy a jövő generációi jogalanyiságának tisztázása és valódi tartalommal megtöltése. A szerzők mindezen jogok összességét nevezték el „bolygójogoknak”.
A kötet ugyanakkor műfaji határokat is feszeget, hiszen a kérdéskör tudományos igényű összefoglalásán túl megszólaltat tizenhét, az élet legkülönbözőbb területén dolgozó magyar szakembert, akik személyes tapasztalataikkal, meglátásaikkal egészítik ki a könyv tartalmát.
A könyv tehát nem egyszerűen látleletet vesz fel a világ „bajairól”, hanem azok eredetét, okait, egymással való összefüggéseit is keresi, felvázolva a lehetséges jövőképeket, illetve megoldási javaslatokat. 
A „Bolygójogok” egyszerre normarendszer és program, amelynek érvényesüléséhez erős hitre és erkölcsi tudatra is nagy szükség lesz.

A köny ide kattintva megrendelhető


A GLOBÁLIS
ERŐKÖZPONTOK és
a nemzetközi biztonság / Kasznár Attila -

Zalai-Göbölös Noémi

Bíbor Kiadó, 2017, 138 p,
A/5, kartonált

ISBN 978-615-5536-53-3

Fogy. ár.: 1890 Ft

„Hihetetlen fontos és hiánypótló írás mindazoknak, akiket érdekel, hogy a jövőben milyen veszélyekkel és kihívásokkal kell szembenéznünk, illetve hogyan rendeződik át a világban a biztonságpolitika!”

Novák András, tudósító

 

„Jól tanítható és könnyen tanulható aktuális összefoglalása napjaink legfontosabb biztonságpolitikai kihívásainak.”

Boros Bánk Levente, politológus, a Médianéző ügyvezetője

 

„A könyv elolvasását mindenki számára ajánlom, aki jobban meg szeretné érteni a nemzetközi terrorizmus által generált kihívásokat és kockázatokat a XXI. században.”

Prof. Dr. Gál István László, tanszékvezető, egyetemi tanár, PTE ÁJK

 

„Nagy ívű munkát tart kezében az olvasó. A szerzőpáros ebben a tankönyvben nem kevesebbre vállalkozott, hogy napjaink – globális, regionális és hazai – biztonsági helyzetéről adjon egyfajta ismertetést.”

Dr. Kaiser Ferenc, tanszékvezető, egyetemi docens, NKE NBI

 

„...a fejezetek mindegyike egy-egy konkrét témakör kapcsán azonosítja a lényeges fogalmakat, felvázolja az elméleti vonatkozások releváns ismeretanyagát...”

Dr. Kovács Zoltán András, dandártábornok, az AH főigazgató-helyettese



Csorba Piroska - Arany Miskolc /versek/

Illusztrálta Szaniszlóné Kövesdi Judit /akvarellek/
Miskolc, Bíbor Kiadó, 2017, 184 p., A/5, kartonált borító füllel
ISBN 978-615-5536-44-1
 
Fogy. ár: 2 310.-Ft
 

Életem két meghatározó színtere Szuhakálló és Miskolc.
Az egyik a szülőfalum, ahol gyermekéveimet töltöttem, s ahová – kis kitérő után – visszatértem, hogy közel két évtizedig ott éljek, tanítsak és írjak.
Szuhakálló a lelkem faluja.
A másik a város, ahol középiskolába jártam, ahol dolgozni kezdtem, s ahová 1994-ben visszatértem élni, tanítani és írni.
Miskolc a lelkem fővárosa.

Nem pusztán lakóhelyem. Emlékek kötnek az utcákhoz, épületekhez, terekhez, parkokhoz, szobrokhoz, emberekhez. Néztem a várost a gyermek és a fiatal szemével, aki voltam; a múltat kutató-kereső kíváncsi ember szemével; a jelent érteni akaró felnőtt szemével. Meg akartam ismerni, mert csak azt szerethetjük igazán, amit ismerünk hibáival, fogyatékosságaival együtt.

Miskolc sokszínű, gazdag múltú, gyönyörű város, tele titkokkal, rejtett szépségekkel, értékekkel, érdekes történetekkel. Sok szálból szőtt történelme az ősidőktől máig íródik, s íródni fog akkor is, ha én már nem leszek. Megannyi kinccsel halmozott el engem. A kincsekből versek lettek, sokszínűek, mint a város. Derűsek és borúsak, klasszikusak és formabontóak, játékosak és komolyak, líraiak és groteszkek, pillanatfelvételek és nagy tablók.

Írtam már Miskolcról verset folyóiratokba, antológiákba, írtam prózát (Miskolci sétákMiskolci legendák) – de ez a kötet más, verseiben ott jár-kel, üldögél, ámul, gyönyörködik és sír a szerző is.

„Hazám és én. A szerelem paradoxona valósul meg bennünk: én az övé vagyok, s ő az enyém. Soha birtoklás nem volt még kevésbé önző, mint a miénk” – harminc éve írtam e sorokat.

Miskolc a hazám.

Tizenhatodik kötetem főhajtás előtte.

Csorba Piroska


Jakab Nóra - Mélypataki Gábor - Szekeres Bernadett / A szociálpolitika jogi alapjai a XXI. század társadalmi kihívásainak tükrében

TARTALOM

Előszó

I. Általános rész

1. A szociálpolitika fogalma – a szociálpolitika jogi értelmezése

2. A szociálpolitikát megalapozó tényezők és értékek
2.1. Az egyenlőség
2.2. Szabadság és a biztonság
2.3. Igazságosság
2.4. Szolidaritás

3. A jóléti államok néhány jellemzője
3.1. A jóléti állam hazai modellje és annak válsága

4. Szociális védelem és a szociális ellátó rendszer jellemzői

5. A szociálpolitika rövid történeti pályaképe
5.1. Az ókori előzmények – közösségi szemlélet
5.2. Az ókori előzmények – intézményesített megoldások
5.3. Családi ellátások, generációk, népességpolitika az ókori államokban
5.4. Szociálpolitikai kérdések a középkorban
5.5. Az Újkor és a Polgári kor szociálpolitikája
5.6. Szociálpolitika a XX. század második felében

6. Segélyezésipolitika
6.1. A segélytípusú ellátások formái
6.2. A segélyezés alapelvei

7. Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció
7.1. A támogatások és szolgáltatások új rendszere
7.2. Összegzés

8. A jövő egyik útja?: A feltételnélküli alapjövedelem és a szociális ellátórendszer kapcsolata
8.1. A feltétel nélküli alapjövedelem meghatározása
8.2. A feltétel nélküli jövedelem és a segélyezési rendszer kapcsolata

9. Az Európai Unió szerepe a szociálpolitikában
9.1. A szociálpolitika az Európai Unióban
9.2. Elsődleges jogforrások: A Lisszaboni szerződés
9.3. Másodlagos joganyagban található szabályok
9.4. A szociálpolitikai összehangolás jogon kívüli eszközei
9.5. Európa 2020 Stratégia
9.6. Egyéb dokumentumok
9.7. A jövő kihívásai

II. Különös rész
1. A család, mint szociálpolitikai alapfogalom, a családi zavarok jogi kezelése
1.1. A család fogalma társadalomtudományi és jogi szempontból
1.2. A család, mint hivatkozási alap az egyes szociálpolitikai területeken
1.3. A család és az azzal összefüggő fogalmak szerepe a segélyezésben
1.4. Családok támogatása

2. A generációk közötti különbségek – idősek ellátása
2.1. Az idősebb generációkkal szembeni eltartási kötelezettség
2.2. Az idősekről való gondoskodás állami feladatai – a nyugdíj
2.3. Az idősekről való gondoskodás állami feladatai – a segélyezés
2.4. Az idősekről való gondoskodás állami feladatai – alapellátás
2.5. Az idősekről való gondoskodás állami feladatai – szakosított ellátás

3. A nők szociálpolitikai helyzete
3.1. A munkaerőpiaci szegregációról
3.2. Nemzetközi alapok
3.3. Európai Unió szabályozás keretei
3.4. Nők az Alaptörvényben
3.5. A törvény előtti egyenlőség
3.6. Szociális biztonsághoz való jog
3.7. A női szerepekhez kapcsolódó ellátások
3.8. A foglalkoztatott nő munkajogi védelme

4. A szegénység kezelésének jogi eszközei
4.1. A szegénység fogalmi keretei
4.2. A szegénység és a depriváció kapcsolata
4.3. A rászorultsághoz kapcsolódó legfontosabb szociális pénzbeli ellátások
4.4. A rászorultsághoz kapcsolódó legfontosabb
szociális természetbeni ellátások

5. Hajléktalanság kezelése
5.1. Ki a hajléktalan?
5.2. A hajléktalanpolitika tendenciái napjainkban
5.3. A hajléktalanok ellátása – pénzbeli ellátások
5.4. Hajléktalanok ellátása – alapellátás
5.5. A hajléktalanok ellátása – szakosított ellátási formák

6. Gyermekvédelem
6.1. A Gyermekek jogairól szóló ENSZ Egyezmény
6.2. Gyermekek az Alaptörvényben
6.3. A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
6.4. A gyermekek védelmének rendszere

7. A fogyatékosság szociálpolitikai összefüggései
7.1. A számok
7.2. Fogyatékosság fogalma
7.3. A fogyatékosságpolitikák jelentőségéről
7.4. A fogyatékosságpolitikák típusai
7.5. A fogyatékossággal élő emberek helyzete Magyarországon

Felhasznált irodalom


 

Dr. Kondorosi Ferenc / A XXI. század alkonya - A kockázati társadalom, amelyben élünk

Az új évezred kezdete óta a nemzetközi életben egy sor átfogó és stratégiai természetű jelentős esemény történt, amelyek fontos és hosszan tartó hatást gyakorolnak a nemzetközi politikai és gazdasági helyzet minden aspektusára. Ha a világra tekintünk, az emberiség jövőjét meghatározó nagy sorskérdések váltak a kor fő témáivá. Egyre nagyobb hangsúlyt kapott a globalizáció jelenségei elleni küzdelem, fokozódott a nemzetek versenye a meghatározó szerepekért a világban, az európai országok többségében is egyre hangosabbak lettek az erős nemzettudatot, a közös célokat, az egységes, normakövető társadalmat követelő hangok, megnövekedett az emberi akaratból közvetlenül származó döntések iránti igény az általánosan elfogadottnak és követendőnek tartott elvek, és az emberek fölé helyezett intézmények hatalma ellenében.

A Jelenések Könyvétől Nostradamus jóslatain keresztül egészen Az ember tragédiája alkotójáig folytathatnánk a sort és idézhetnénk tudósokat, prófétákat, költőket, önjelölt hírnököket, akik a világvégét jövendölték, kozmikus katasztrófákat prognosztizáltak, vagy egyszerűen csak összeesküvés-elméleteket gyártottak, háttérhatalmak vízióival riogattak. Nem gondoljuk, hogy a XXI. század korai alkonyával ijesztgetni kéne a mai olvasót. A kockázatok olyan végtelen sora jelentkezett az utóbbi esztendőkben, amelyek képesek elpusztítani a világot.
Milyen erők képesek arra, hogy elpusztítsák a világot, s van-e mentség? A könyv sorra vesz számos világvégét (elő)idéző tényezőt, és szól a mentőkörülményekről is.
A szerző úgy látja: a világvégét idéző sokfajta veszély közül számos közeli és konkrét. Elsősorban a terrorista akciókkal súlyosbított, nukleáris csapásokat és más tömegpusztító fegyvereket alkalmazó háborúk jelenthetnek ilyen veszélyt. Itt az ideje, hogy a fenyegető körülményeket az emberek,a társadalmak békéjéért, biztonságáért felelős államok és vezetőik felismerjék, hatásukat elhárítsák vagy enyhítsék.
Korunkban semmivel nem pótolható felelőssége van az államok vezetőinek: bölcsességük vagy belátásuk, együttműködési készségük sorsdöntő lehet. Tárgyalni kell, ugyanakkor erőt is kell mutatni. Egyszerre kell szövetséget kötni és elhatárolódni. Folyamatosan választani kell jó és rossz között .Ebben lehet támasz a stabil értékrend, az érzelmi háttér, a vallásos hit és a szabad akaratból fakadó felelősségtudat. – A világ nem menthetetlen.


 

Jakab Nóra - Munkavédelem különös tekintettel a felelősségi kérdésekre

Tankönyv a Munkaügyi és Társadalombiztosítási Igazgatási Mesterképzési Szak hallgatói számára

Miskolc, 2016, Bíbor Kiadó, 154p, A/5, ragasztott 
ISBN 978-615-5536-30-4 

Tartalomból:

1. A munkavédelem alapjogi vonatkozásai

2. Szabályozás az Európai Unióban

3. A munkavédelmi törvény szabályrendszere

4. A szervezett munkavégzés során bekövetkezett baleset jogágon és jogterületen átívelő jogkövetkezményei - Felelősségi kérdések

5. A munkáltató kártérítési felelőssége a Munka Törvénykönyve alapján

6. A munkáltató kártérítési felelőssége a Kúria joggyakorlatában 

7. A különböző felelősségi rendszerek egymáshoz való viszonya

8. Felhasznált irodalom

A könyv webáruházunkban megvásárolható, ide kattinvta!

Jakab Nóra, Mélypataki Gábor, Szekeres Bernadett - A szociális biztonság nemzetközi kérdései

Jakab Nóra - Mélypataki Gábor - Szekeres Bernadett / Tankönyv a Munkaügyi és Társadalombiztosítási Igazgatási Alapképzési Szak hallgatói számára

Miskolc, 2016, Bíbor Kiadó, 160p, A/5, ragasztott 
ISBN 978-615-5536-29-8

Tartalom: 

1. A szociális jogok és a szociális biztonság

2. A nemzetközi jopgi szabályozás

3. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szerepe a szociális biztonság nemzetközi kérdései terén

4. A szociális biztonság európai jogi szabályozása

5. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló rendelet

6. Betegmobilitási szabályok és kapcsolatuk a Rendelettel

A könyv webáruházunkban megvásárolható, ide kattinvta!

Jakab Nóra - Az egyenlő bánásmód nemzetközi, európai és magyar összefüggései

Tankönyv a Munkaügyi és Társadalombiztosítási Igazgatási Mesterképzési Szak hallgatói számára 

Miskolc, Bíbor kiadó, 2016, 166p, A/5, ragasztott 
ISBN 978-615-5536-28-1 

Tartalomból: 

1. Az egyenlő bánásmód alkotmányjogi alapjai

2. Az egyenlő bánásmód szabályozásának nemzetközi alapjai

3. Az egyenlő bánásmód európai jogi szabályai vázlata

4. Az egyenlő bánásmód szabályozása a magyar jogban

5. Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése egyes területeken

6. Helyi esélyegyenlőségi programok

A könyv webáruházunkban megvásárolható, ide kattinvta!

Fedor Vilmos - Miskolc legendái

Ez a könyv olyan emberek történeteit meséli el, akiket mára legendává érlelt az emlékezet, és olyanokét is, akiket e könyv szerzője talált meg újra Miskolcnak, s emel be most a miskolci legendák közé, mert egykoron elhagyni kényszerültek szülővárosukat. Úgy lettek messze földön ismertek, hogy a miskolciak erről mit sem tudtak. Miközben olvassuk a történeteket, ott vagyunk mi is, mert magunkat képzeljük a szereplők helyébe, akik egykoron mertek álmodni és mertek cselekedni. Ott vagyunk az almáskertben a gyermek Dargay Attilával, aki életében először találkozik a rókával, akiről majd egyszer filmet készít. Ott vagyunk, és együtt énekelünk Móra Ferenccel és Móricz Zsigmonddal egy avasi pincében. Ott vagyunk Hollywoodban, amikor Lengyel Menyhért először találkozik Greta Garbóval, és ott vagyunk a szerelmes Dóczy Józseffel, amikor megírja azt a nótáját, melyet a mai napig könnyes szemmel énekelnek a kedvelői. Ott vagyunk legendás királyunk asztalánál a diósgyőri várban, és azt is megtudjuk, melyik az az élőlény, amely a világon egyedüliként viseli Miskolc nevét. Ott vagyunk a múlt századelőn Bécsben, ahol egy miskolci szerzőt ünnepel a közönség, és ott vagyunk egy Minszk melletti haláltáborban, ahol egy filmes legenda gondol vissza szülővárosára, miközben a halált várja.  Hát ilyen ez a könyv. Megsirat és megnevettet, és közben észre sem vesszük, hogy magunk is a legendák részévé váltunk.

A könyv webáruházunkban megvásárolható, ide kattinvta!

Kapcsolat

Tel/fax: +36-46/508-775
E-mail: bibor.kiado@gmail.com

Könyvek személyes átvételének helye:
Bíbor Fotólabor
Miskolc, Széchenyi u. 111. fsz.
(Centrum Áruház)

Irodánk nyitvatartása:
Hétfő-Péntek 8.00 - 12.00